30. nap
2009. november 14.
Reggel korán keltünk, hogy a szülőkkel tudjunk skyponi. Nekem sikerült, de András hiába várta Icut a gép elé, ismét nem jött össze a kapcsolat, pedig most net is volt. Hatalmas és sötét felhők gyülekeztek az égen, dörgött is, majd 8 óra körül megszűnt létezni az internet.
Bence szomorúan mutatja, hogy az egyik combján hatalmas piros kiütések keletkeztek éjjel, állandóan ég és viszket. Találok kálcium pezsgőtablettát és allergiára meg szúnyogcsípésre való krémet (még Ági hagyta itt), és mindkettőből adok neki.
András és Bence a hangárban átpakolták a fákat, mert a gombaölővel kezelt lécek alatt állt a víz (nedvesen hozták) és zöld penészfoltok ütöttek ki rajtuk. Így most tudnak száradni. Majd a lesekhez szükséges anyagokat felpakolták a kocsira, és (miután én is becsatlakoztam), átvittük a műhelybe, szerelésre.
Ebéd, nagyon finom göngyölt hús répával töltve, a többi a szokásos, rizs, bab, maniókás sárgarépa saláta és valami zöldbab szerűség, de nem az. Utána Bence és Pelikán, Ákossal (a vállalkozás harmadik tagja) folytatnak hosszas konferenciabeszélgetést. Kis idő után Bence kijön hozzánk, hogy a kiütés az egész testét ellepte, mitől lehet, mit csináljunk? Megitatok vele még egy kálciumot, bekenetem krémmel, és abban maradunk, hogy biztos a penészes fának a porára érzékeny.
Miután még mindig a jövőről egyeztet a két fiú, megjelennek az esőfelhők, Andrással kimegyünk a műhelyhez és lepakoljuk a kocsit. Tény, hogy van egy szaga ennek a penészes fának. Mondanom sem kell, hogy az első fa lepakolása után az összes felhőt elfújta a szél, megint elkerülte a lodge-ot, és mi tűző napban folytattuk a pakolást. Mire befejeztük, mindketten úszunk az izzadtságban, és a porban. Andráson rendszeresen olyan vizes a póló, hogy csavarni lehet belőle a verítéket.
Estére elmúlnak Bence kiütései, szerencsére. Barrigát (az egyik alkalmazott) teljesen kiköltöztették, egy nagy platós kocsi kellet az értékeinek. Maria szörnyülködve nézi, hogy neki is ennyi vagy még több cucca van, azt mindet dobozolni, pakolni… Végül is annyi derült ki, hogy Barriga a barátnője miatt megy el. De hogy mi a konkrét előzmény és esemény, nem tudjuk, csak azt, hogy ő nagyon szomorú volt.
Megjelenik Joao, hogy hajnal kettőkor indul a kamion ide Campo Grande-ból, hozza Bence lesének az oszlopait, és Joao 4 km-es kerítésének a faanyagát. Bence belelkesül, és kérdezgeti Joao-t, hogy milyen a fa? Nem tudja, csak annyit, hogy a kamion két napja jön abból az erdőből, ahonnan kivágták a fákat (Bence szerint az már régen rossz, ha csak most vágták ki). A fa holnap 10 körül fog ideérni (mais o menus = kb.)
Vacsi után nagy a meleg (34 fok) a házban, mindenki próbál valahogy pihenni. Magyar zenét hallgatunk, így kicsit jobb a hangulat, Pelikán lassan a könyv végére ér, András és Bence netezni próbálnak, de az egyre rosszabbul működik, sőt sehogy.
2009. november 14.
Reggel korán keltünk, hogy a szülőkkel tudjunk skyponi. Nekem sikerült, de András hiába várta Icut a gép elé, ismét nem jött össze a kapcsolat, pedig most net is volt. Hatalmas és sötét felhők gyülekeztek az égen, dörgött is, majd 8 óra körül megszűnt létezni az internet.
Bence szomorúan mutatja, hogy az egyik combján hatalmas piros kiütések keletkeztek éjjel, állandóan ég és viszket. Találok kálcium pezsgőtablettát és allergiára meg szúnyogcsípésre való krémet (még Ági hagyta itt), és mindkettőből adok neki.
András és Bence a hangárban átpakolták a fákat, mert a gombaölővel kezelt lécek alatt állt a víz (nedvesen hozták) és zöld penészfoltok ütöttek ki rajtuk. Így most tudnak száradni. Majd a lesekhez szükséges anyagokat felpakolták a kocsira, és (miután én is becsatlakoztam), átvittük a műhelybe, szerelésre.
Ebéd, nagyon finom göngyölt hús répával töltve, a többi a szokásos, rizs, bab, maniókás sárgarépa saláta és valami zöldbab szerűség, de nem az. Utána Bence és Pelikán, Ákossal (a vállalkozás harmadik tagja) folytatnak hosszas konferenciabeszélgetést. Kis idő után Bence kijön hozzánk, hogy a kiütés az egész testét ellepte, mitől lehet, mit csináljunk? Megitatok vele még egy kálciumot, bekenetem krémmel, és abban maradunk, hogy biztos a penészes fának a porára érzékeny.
Miután még mindig a jövőről egyeztet a két fiú, megjelennek az esőfelhők, Andrással kimegyünk a műhelyhez és lepakoljuk a kocsit. Tény, hogy van egy szaga ennek a penészes fának. Mondanom sem kell, hogy az első fa lepakolása után az összes felhőt elfújta a szél, megint elkerülte a lodge-ot, és mi tűző napban folytattuk a pakolást. Mire befejeztük, mindketten úszunk az izzadtságban, és a porban. Andráson rendszeresen olyan vizes a póló, hogy csavarni lehet belőle a verítéket.
Estére elmúlnak Bence kiütései, szerencsére. Barrigát (az egyik alkalmazott) teljesen kiköltöztették, egy nagy platós kocsi kellet az értékeinek. Maria szörnyülködve nézi, hogy neki is ennyi vagy még több cucca van, azt mindet dobozolni, pakolni… Végül is annyi derült ki, hogy Barriga a barátnője miatt megy el. De hogy mi a konkrét előzmény és esemény, nem tudjuk, csak azt, hogy ő nagyon szomorú volt.
Megjelenik Joao, hogy hajnal kettőkor indul a kamion ide Campo Grande-ból, hozza Bence lesének az oszlopait, és Joao 4 km-es kerítésének a faanyagát. Bence belelkesül, és kérdezgeti Joao-t, hogy milyen a fa? Nem tudja, csak annyit, hogy a kamion két napja jön abból az erdőből, ahonnan kivágták a fákat (Bence szerint az már régen rossz, ha csak most vágták ki). A fa holnap 10 körül fog ideérni (mais o menus = kb.)
Vacsi után nagy a meleg (34 fok) a házban, mindenki próbál valahogy pihenni. Magyar zenét hallgatunk, így kicsit jobb a hangulat, Pelikán lassan a könyv végére ér, András és Bence netezni próbálnak, de az egyre rosszabbul működik, sőt sehogy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése